2007. november 28., szerda

Neil Gaiman - Csillagpor (Stardust)

Először olvastam Gaimant fordításban, és nagyot csalódtam. Illetve egyrészről nem: a fordító hozta a várható minimumot. Nota bene a várható minimum nem egyenlő az elvárható minimummal. Távolról sem. Valószínűleg sohasem fogom megérteni, hogy a magyar fordítók zöme számára a fordítás miért interpretációt és miért nem tolmácsolást jelent. Honnan veszi bárki a felhatalmazást, hogy oda tegyen hangulati elemeket, szójátékokat etc. – vagyis saját géniuszát -, ahol az eredeti szövegben nincsenek, és honnan veszi másrészről a bátorságot, hogy mindkét nyelv biztos ismerete nélkül szépirodalmat fordítson, és emiatt a szövegből árnyalatokat veszítsen, melyek az eredetit színesítik, sőt értelmetlen mondatroncsokat hagyjon a szövegben.
És persze itt van az angol mitológia/fantasy fordításainak rossz beidegződései, melyeknek az új kiadásokból illett volna eltűnnie. Nevezetesen a „tünde” és „törp” szavaknak.

Ennyi puffogás után a csalódás, amely nem is csalódás, ha az olvasó tudja, mire számítson:
ez a szöveg nem az Amerikai istenek, nem az Anansi fiúk – szóval nem mágikus realizmus.

Ez a Neverwhere vonalba tartozó mese. Fantasy nagyon fiatal közönségnek.
Ebben az esetben a történet igen erősen kapaszkodik az ír/kelta mítoszok legősibb rétegeihez*, a való világba beágyazódott Tündérországi jelenléthez. Természetesen annak továbbfejlesztett változata, az ember előtti tündérvilághoz ebben a történetben csatlakozik valamennyi képzeletbeli vidék, mely a Föld felfedezésével eltűntek a térképekről. Igen szép többrétegű metafora.
A történet teljesen átlagos mese, talán annyiban különbözik, hogy az ijesztő szereplők nagyon is valóságosak: néha olyan érzésem volt, hogy egy multinacionális vállalat magyar képviseletének teljes menedzsmentjét össze lehetne állítani abból a rengeteg kisstílű, gonosz(kodó) pszicho- és szociopatából, akik a történetben előfordulnak. Arra utalok, hogy ez a mese azért nem nyolc év alatti gyermekeknek való.

Abban is hasonlít a Neverwhere-hez, hogy bár irodalmi igényessége átüt a fordításon, azért nem sokal több, mint egy forgatókönyv** regényesítése. Nagyon el tudom képzelni, hogy a szöveg lapos ott, ahol a filmben esetleg a látványvilág vagy a színészi játék elviszi a történetet. De nem vagyok biztos benne, nem láttam a filmet.

Könyvészetileg a borító nemzetközi viszonylatban is kiváló, de sohasem hittem volna, hogy itthon megérem az emelt sortávolság megjelenését. Valóban, képtelenség vásárlóerőt találni egy kisregényre?

Leginkább csak mese és/vagy Gaiman rajongóknak ajánlom, másoknak esetleg csalódást fog okozni.

Agave 2007. Puhafedelű, 211 oldal. Pék Zoltán fordítása

Jegyzetek:

* Erről bővebben (angolul) esetleg itt.
** Valaki volt szíves kijavítani, hogy a Stardust az író második regénye, nem pedig forgatókönyv adaptáció. Köszönet. Utánanéztem, valójában graphic novel storybooknak készült eredetileg.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

azt ugye azért tudod, hogy a könyv sokkal régebben íródott, mint ahogy a film készült?

balfrasz írta...

Ha tudtam, is, elfelejtettem. :-(
Mindesetre rosszabb, mint a Neverwhere, ami saját adaptáció.
Utánanéztem, erdedetileg graphic novel storybook volt, az téveszett meg. Kijavítom, kösz.